Vonnegut munkásságának első szakaszában, az 1950-es–’60-as években, jórészt megélhetési okokból írta elbeszéléseit a népszerű magazinok számára. Sodró lendületű, ötletes, egyszerre kacagtató és elgondolkodtató novellái nagy népszerűségnek örvendtek, ugyanakkor kiváló terepül szolgáltak írói készsége fejlesztéséhez. E korai írásokban kristályosodtak ki azok a jellegzetes vonneguti vonások, témák és írói technikák, amelyeket későbbi regényeiben kamatoztatott. Novelláinak egy része második világháborús élményeiből táplálkozik, de elbeszéléseit döntően a General Electric vállalatnál tapasztalt, az 1950-es évek Amerikájára jellemző technikaimádat kipellengérezésének szentelte, s egy illúzióit vesztett, elidegenedett társadalom jövőbeni képét festette fel. Miután Vonnegut regényíróként is befutott, elbeszéléseket csak elvétve írt az Esquire, Playboy, Galaxy Science Fiction, Magazine of Fantasy and Science Fiction hasábjain.