Tovább olvasom

Lemmie, Asha

Ötven szó az esőre


starsBetöltés...

 

Fordította: Nagy Gergely
Megjelenés dátuma: 2022-04-08
Terjedelem: 480 oldal

 

Méret: 128 x 198 mm
ISBN: 9789634338635
4 299 Ft3 439 Ft
Mennyiség

Állandó 20% kiadói kedvezmény

Rendelhető, raktáron
Szállítási idő 1-3 munkanap

NEW YORK TIMES BESTSELLER

„Nem kérdezősködsz, nem küzdesz, nem ellenkezel.” 1948-ban ezzel az intelemmel hagyta az anyja a nyolcéves Norikót a nagyhatalmú Kamiza család birtokának a kapujában. És Nori szót fogad. Nem kérdezi, miért hagyta el az anyja, sem azt, miért zárják egy padlásszobába, és zokszó nélkül tűri a mindennapos vegyszeres fürdőket, amivel ki akarják fehéríteni a bőrét.

Nori szerelemgyerek, egy japán nemesúr ágyasának és egy afroamerikai katonának a lánya. Rideg nagyanyja gyűlöli, mert a létezése foltot ejtett a család becsületén, és csak azért fogadja be, hogy elrejtse a világ elől. Az intelligens kislány pontosan érzi, hogy a mássága az oka az elutasításnak, és mindenben engedelmeskedik.

Amikor három év múlva váratlanul megjelenik a birtokon a néhány évvel idősebb féltestvére, Akira, a két gyerek között erős kötelék szövődik. A tehetséges hegedűművész fiú tanítgatja a húgát, és a zenén keresztül új világ tárul Nori elé, ami végérvényesen megváltoztatja mindkettőjük életét. Nori ráébred, hogy igenis van helye a világban, és bármily nagy árat fizet is érte, érdemes harcolnia a szabadságáért.

„Szívszorító történet szerelemről és veszteségről, előítéletekről és fájdalomról, a kötelékekről, amelyek összetartanak egy családot.” Kristin Hannah

Asha Lemmie a Boston College-ban diplomázott: irodalmat és kreatív írást tanult, majd New Yorkba költözött, és a könyvkiadásban helyezkedett el. Egyedi nézőpontból elmesélt történelmi regényeket ír, és az idejét New York, London és Kiotó között osztja meg.

Kategória:

„− Be kellene mennünk. Esni fog. A hegedű nem kedveli a vizet.
Nori vállat vont.
− Én szeretem az esőt.
Akira gúnyosan felnevetett.
− Ez nevetséges! Senki sem szereti az esőt. Senki nem mond olyat, hogy „jaj, bárcsak ne sütne ma a nap!”
Nori lesütötte a szemét.
− A napsütést nem hallani a padláson – felelte halkan. – És ott mindig olyan csend van. Nyáron, különösen, ha nincsenek hegedűórák, és amikor Akiko-szan sem jön fel, akkor olyan… olyan üres. Mintha senki más nem lenne az egész világon. De amikor esik, azt mindig hallom a tetőn, és olyankor tudom, hogy nem vagyok, hát, tudod… Egyedül.”

Lemmie, Asha

Asha Lemmie a Boston College-ban diplomázott: irodalmat és kreatív írást tanult, majd New Yorkba költözött, és a könyvkiadásban helyezkedett el. Egyedi nézőpontból elmesélt történelmi regényeket ír, és az idejét New York, London és Kiotó között osztja meg.

photo credit: © Lenka Drstakova

Tovább a szerző oldalára

A szerkesztő ajánlja