Tovább olvasom

Mártonffy Zsuzsa

Akiknek két anyja van – Küzdelmes sorsok — személyes történetek az örökbefogadásról


starsBetöltés...

 

Megjelenés dátuma: 2020-05-25
Terjedelem: 304 oldal

 

Méret: 140 x 210 mm
Kötés: FÜLES, KARTONÁLT
ISBN: 9789634337782
3 999 Ft3 199 Ft
Mennyiség

Állandó 20% kiadói kedvezmény

Rendelhető, raktáron
Szállítási idő 1-3 munkanap
Milyen nő az, aki képes lemondani a saját gyerekéről?
Milyen, amikor az örökbe adott felnőttként találkozik az anyjával, akit évtizedek óta nem látott?

Milyen egy nevelőszülőnek örökre elválnia egy kisgyerektől, akit születésétől fogva nevelt?

Lehet-e úgy szeretni egy örökbefogadott gyereket, mint a saját vérünket?

Mártonffy Zsuzsa könyvében olyan élettörténeteket ismerhetünk meg, amelyek segítenek, hogy az előítéleteinken, a félelmeinken vagy akár a romantikus elképzeléseinken túllépve jobban értsük az örökbefogadás világát. Ezek a személyes vallomások egytől egyig megrendítőek, hiszen a megszólalók – örökbefogadottak, örökbefogadó szülők, örökbeadók, nevelőszülők és szakemberek – a legbelsőbb vívódásaikat osztják meg velünk. Mártonffy Zsuzsa tapintatosan, mégis lényeglátóan mutatja meg, hogy ezek a sorsok küzdelemről és élni akarásról, szeretetről és szeretetlenségről, kilátástalanságról és megnyugvásról, egyszóval az élet legnagyobb kérdéseiről szólnak.


A könyvben található Örökbefogadás A-tól Z-ig című fejezet közérthetően, tabuk nélkül foglalja össze a gyakorlati információkat, és azt, hogy hogyan is zajlik az örökbefogadás Magyarországon.

• „Ahol titok van…, ott minden ölelés hamis.” • „Szépen be lehet csomagolni, de minden örökbefogadott gyerek azzal indít: én nem kellettem.” • „És az ötéves megkérdezte: te már nem szeretsz? Én azt feleltem: túlságosan szeretlek, ezért adlak oda, ott jobban ki tudsz teljesedni.” • „A szülésnél derült ki, hogy két lányom lesz, de nem tarthatom meg, ezt mondta a védőnő is, a gyámügyes is.” • Összenéztünk, amiben benne volt, hogy ő most tudta meg, hogy van egy bátyja, én meg, hogy van egy öcsém.” • „Számomra talán az volt a legmegdöbbentőbb, hogy Diána ötévesen még egyáltalán nem tudott játszani.” • „Hogy mi van? Anyám nem lát harminchét évig, mikor beszéltem vele, arra gondoltam, hogy meglátlak és megöllek, és ő meg megkérdezi, hogy ebédeltem-e meleget?!” • „Mi nem azt éltük meg, hogy na, ez egy problémás gyerek, hanem azt, hogy ez a mi gyerekünk, és most épp elég nagy problémái vannak.” • „12 éves korra minden megkérdőjeleződött naponta, amit addig biztos pontnak hittem az életemben.” • „Mikor a nyolcadik születésnapja eljött, a szülők már annyira haragudtak rá, hogy a születésnapján sem köszöntötték fel. Marci ekkor kezdte pengével vagdosni magát, mondván, hogy meg akar halni.” • „18 évesen elkezdtem félni az iskolában, hogy a szülőanyám megkeres, ki se mertem menni a portára, nem tudtam jól a törvényeket, hogy ő nem kereshet, rettegtem, hogy előkerül.” • „Nem szoktam ezekről a dolgokról beszélni, mert ha örökbefogadók megkapják, hogy ne válogasson, ez nem piac, én azt kapom, hogy örülj, hogy családban nőttél fel, vannak nálad sokkal szerencsétlenebbek. Biztos így is van, csak sokszor vágtam vissza azzal, hogy másnak természetes, nekem meg örökre hálásnak kell lennem azért, amit valójában nem én akartam. Se megszületni, sem azt, hogy örökbe fogadjanak.” • „Nagy sötétbarna szempárból olvastam ki, hogy »én vagyok az a nő, aki megszülte«, miközben az járt a fejemben, hogy »én vagyok az a nő, aki hazaviszi.«” • „Olyan kérdés fel szokott merülni, hogy milyen érzés, hogy nem saját gyerek? De saját gyerek! Nem vér szerinti, de saját gyerek.” • „Utólag sajnálom, hogy nem kértem legalább egy fényképet a vér szerinti szülőktől, nem beszéltünk meg valamilyen folyamatos utánkövetést… A gyerekeinkkel őket is vállaltuk, akármilyenek is legyenek.” • „Nekünk több anyukánk van, és te vagy az egyik” • „Azt mondják, az életben a három fő kérdés van: honnan jövök, ki vagyok, hova tartok… A honnan jövök nem volt tiszta. Hatéves koromtól nagyon foglalkoztatott, minden nap eszembe jutott, sokáig ezen őrlődtem.”

Mártonffy Zsuzsa

Mártonffy Zsuzsa újságíró, blogger, egy vér szerinti a két örökbefogadott gyerek édesanyja. 2014-ben indított hiánypótló blogja, az Örökbe.hu (www.orokbe.hu) az örökbefogadás témakörét járja körül minden szempontból, és kulcsszerepe van a témát övező tévhitek és tabuk ledöntésében. Az oldalon eddig több mint 500 írás jelent meg, és havonta 15-20 ezer látogató kíváncsi rá. Mártonffy Zsuzsa írta négy éven keresztül az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok című gyerekvédelmi blogját, így egyedülálló rálátással rendelkezik a magyar gyerekvédelmi rendszerre.

Szerzőfotó: © Révai Sára

Tovább a szerző oldalára

A szerkesztő ajánlja